Szívügyeink

Az ember szíve, lényegében hasonló un. harántcsíkolt izom, mint pl. a bicepszünk, azzal a különbséggel, hogy ha kap oxigént és energiát, akár magától is eljár, (vagyis összehúzódik-ellazul), mint egy felhúzott óra. Amilyen fontos szerv, olyan kicsi. A tömege 30 dkg körül van. A sportolóknál ez akár meg is duplázódhat, de nem mindegy, hogy milyen sportot űz valaki. A dinamikus, állóképességi sportoknál jellemző ez a növekedés, míg pl. a statikus testépítőknél szinte változatlan méretű maradhat a szív. Mint említettem, bár idegi szabályozás alatt áll, magától összehúzódik és nyugalomban szívverésenként olyan 80 ml-nyi vért pumpál a vérkörökbe (verőtérfogat), vagyis percenként kb.5,5 litert (perctérfogat). A nyugalmi szívverés frekvenciája (ütés/perc), ami egy gyermeknél átlagosan kb.80/perc, egészséges felnőttként 70/perc alatti, a korral illetve az edzettségi állapottal csökken. Minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb a nyugalmi pulzusunk, akár el sem éri a 40/perces értéket. (E sorok írásakor nekem pl. 50/perc.) Ez azonban nem azt jelenti, hogy nyugalomban kevesebb vért kap a szervezetünk. Inkább csak azt, hogy egy sportoló szíve ugyanazt a vérmennyiséget kevesebb szívveréssel tudja „kidobni” a keringésbe.

Érdekes, hogy mindig meglepődnek a padtársak, amikor tudatosul bennük, hogy mennyivel ver kevesebbet naponta egy rendszeresen sportoló ember szíve. Nézzünk egy konkrét példát: egyik tagunk 90-es pulzussal kezdett velünk edzeni. Már 2 hónap múlva 70-es frekvenciája volt. Vagyis, percenként 20-szal, óránként 1200-zal, naponta 28800-zal kevesebb szívütés! Elképesztő szám. Önmagában is nagyon jól érzékelteti, hogy mennyivel nőtt a szerv hatásfoka. A szívfrekvencia csökkenése alapvetően azért következik be, mert a vegetatív idegrendszer takarékra kapcsol (parasympatikus, un. vagus hatás) és ez a tónus rendszeres, dinamikus mozgás esetén fennmarad. (Ilyen takarékos üzemmódot átmenetileg bárki kiválthat saját magán is. Hosszú kilégzés esetén mindenki észlelheti, hogy szíve lassabban kezd verni.) Az igaz, hogy a mozgás a nyugalmi pulzust csökkenti. Kérdés, hogy az edzett szív a terhelés alatt képes-e magasabb frekvenciát is elérni? Jellemzően nem. A maximális pulzusban nem látható ilyen előny a „szófa burgonyákkal” szemben (couch potatonak hívják az angol szlengben az inaktív, TV néző embert). Ilyenkor egy sportoló ott nyer, hogy ugyanazon maximális szívfrekvencia mellett a verőtérfogata és ezáltal a perctérfogata is nagyobb. Tehát, míg nyugalomban az edzett és edzetlen ember között nem a perctérfogatban, hanem a pulzusban van különbség, addig a maximális terhelésnél pont fordítva van, a pulzusszám közelítőleg ugyanannyi, és a perctérfogat tér el. Egy sportoló akár 40 literes perctérfogatot is elérhet, szemben egy átlagember 15-25 literes teljesítményével. Ilyenkor szívünk maximális pulzustartományban dolgozik, aminek kiszámítására vannak többtényezős képletek, de nekünk a legegyszerűbb is megteszi, ami nem más, mint 220 – életkor (év) = maximális pulzus. Például, egy 40 éves ember értéke 220-40, vagyis 180. De meg is számolhatjuk egy kiadós kardió edzés alatt. Ide azonban csak rizikófaktorok nélküli, egészséges emberek kalandozzanak. Arról még nem beszéltünk, hogy a szívnek a munkáját egy bizonyos ellenállással szemben kell kifejtenie, ennek ellenében kell az érpályába bepréselni a vért. Ezért sem mindegy, hogy a nyugalmi vérnyomásunk mennyi. A 140 Hgmm-es systolés és 90 Hgmm-es diastolés nyugalmi értékek felett már magas vérnyomásról beszélünk. (A nyugalmi vérnyomást mindig pár perces pihenő után, ülve, mindkét karon mérjük). Sportolás közben a systolés értékek normálisan is jóval magasabbak, akár a 200 –at is elérhetik, de extrém terhelésnél mértek már 300 Hgmm feletti vérnyomást is. A diastolés érték, viszont, egészséges embernél fizikai aktivitás kifejtésekor nem emelkedhet. Ellenkező esetben érdemes szakemberhez, vagyis orvoshoz fordulni.

Összefoglalás és konklúzió: szívünk elképesztő munkára és adaptációra képes, ehhez viszont idő, valamint fokozatos és rendszeres terhelés kell, még egészséges embereknél is. A befektetett energia viszont megtérül, mérsékelt mozgással, már sétával is 1-2 életévet, intenzívebb, rendszeres sportolással további 1-2 évet, és ami még fontosabb, ennél is több minőségi életévet nyerhetünk.

Szívbarát adatok

Nyugalmi vérnyomás: 120/80 Hgmm

Diastolés vérnyomás sportolás alatt: <90 Hgmm

Nyugalmi pulzus: <70/perc